Közlekedés Spanyolországon belül, eljutás egy adott helyről egy másikra

Hasznos telefonszámok

Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 091
Mentők: 092
Spanyolország előhívószáma: 0034..
Magyarország hívása: 0036.. majd a körzetszám 06 nélkül
Hungary direct szám - a hívott fél fizeti: 900 99 00 36
Autóklub: 91 593 33 33

Nagykövetségek

Madridi Magyar Nagykövetség
Konzul: Dr. Baller Barbara
Cím: c./ Angel de Diego Roldán, 21 (28036 MADRID)
Telefon: +34 91 413 98 50
Fax: +34 91 416 44 54
E-mail: consul@spanyol.com
Félfogadás: hétfő, szerda, péntek 10-12 óráig.
Munkaidőn túl ügyelet halaszthatatlan ügyekben: +34 619 22 19 29

Barcelonai főkonzulátus
Főkonzul: Szabó Ferenc
Konzul: Medveczky Iván
Cím: Avda Diagonal 477, Planta 19.B. 08036 Barcelona
Telefon: +34 34 93 405 19 50
Ügyelet: Mobil: 629-745-593
Fax: 419-46-08

 

Szerző: kissnormand  2010.06.19. 09:37 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 spanyolországi

Francisco FrancoA spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936 - 1975)Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált arra, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széleskörű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a nemzetiszocialista Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak a szovjet segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetése ellenére Anglia és Franciaország a háború kiszélesedésétől félve megtagadta a republikánusok támogatását.
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a polgárháborút, amely több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves uralma első felében politikailag és gazdaságilag Spanyolország elszigetelődött, a gazdasági recesszió sújtotta az országot. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés megteremtette a forrásokat az ország gazdaságának felépüléséhez. Az 1970-es években Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.
Francót, aki sosem szüntette meg a királyságot, 1975-ben bekövetkezett halála után végrendelete szerint I. János Károly (Juan Carlos I) király követte, XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája. Spanyolországban János Károly reformjainak köszönhetően hamarosan létrejött a parlamenti demokrácia.

1975 után

Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben az ország újra reflektorfénybe került, Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és Madridot kiáltották ki Európa Kulturális Fővárosának. 1996-ban a Néppárt (PP) alakított kormányt, amelyet José María Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban lévő szocialista kormány vezetője José Luis Rodríguez Zapatero.

Szerző: kissnormand  2010.06.18. 12:31 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme


A spanyol birodalom fénykora
Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol kincstárba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.

Spanyol gyarmatosítás

Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.
Elsőként Hernán Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20%-a maradt életben.

A birodalom hanyatlása

1808-ban I. Napóleon seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette a gyarmatai feletti uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőt végleg kiűzték, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd 20 éves uralkodása alatt visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot. A spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig kivívták függetlenségüket.
A végzetes 1898-as spanyol-amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és Fülöp-szigetek elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz, az utolsó király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.

Szerző: kissnormand  2010.06.17. 12:30 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

Íme egy kisfilm spanyolországról

Szerző: kissnormand  2010.06.16. 11:12 Szólj hozzá!

Címkék: video spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

KÜLKÉPVISELETEK:
Magyar Köztársaság Nagykövetsége:
28010 Madrid, C./ Fortuny, 6. 4 Izda. Tel.: (0034)-91-413 7099
Magyar Köztársaság Konzulátusa:
28016 Madrid, C./ Angel de Diego Rodan 21. Tel.: 00-34-91-4137071
Spanyol Nagykövetség és Konzulátus: Budapest, Eötvös u. 11./B.
Tel: 202-4006, 202-4015

IDőELTOLÓDÁS: Magyarországhoz képest nincs eltérés.

HÁLÓZATI ÁRAM: 220 V, a konnektorok megfelelnek a szabványméretnek.

NYELV: Az egész ország területén a kasztíliai spanyolt beszélik, de Mallorcán használják a katalán egyik változatát, a mallorcai spanyolt is, az úgynevezett mallorquín-t.

VALLÁS: A helybéliek rendkívül vallásosak (98% katolikus). Évente tízezrek zarándokolnak a Lluch-i kolostorba is (lásd fakultatív programok). Érdemes egy misére beülni akár a kolostorba, akár a palmai katedrálisba (megfelelő öltözetben!).

PÉNZNEM: A hivatalos fizetőeszköz az euró. 1 euró=kb.255 Ft. Lehetőség szerint ezt vigyék magukkal. Más valutát (pl. USA dollár) a bankokban, vagy a szállodák recepcióján lesz lehetőségük átváltani.

BANKKÁRTYÁK: A nagyobb üdülőhelyeken bankautomaták állnak rendelkezésre. A hitelkártyák használata szállodákban, üzletekben, éttermekben egyre elterjedtebb.

VÁMSZABÁLYOK: Az aktuális vámszabályokről érdeklődhetnek a budapesti Spanyol Nagykövetségen.

UTAZÁS: Utasainkat Mallorcára charter repülőjárattal, turista osztályon utaztatjuk. Az utazásnál vegyék figyelembe a 23 kg poggyász súlyhatárt. A repülési idő: kb. 2 óra 40 perc. A légitársaság járatainak indulási időpontjai változhatnak. A menetrendváltozásokért az Anubis Travel felelősséget nem vállal. A transzferek és programok lebonyolítása légkondicionált buszokkal történik. (Programtól függően lehet még sétahajó és nosztalgia vonat is.)

ÚTIOKMÁNYOK: Magyarország uniós csatlakozása óta a magyar állampolgárok útlevelükkel vagy személyi igazolványukkal léphetnek be Spanyolország területére. A zökkenőmentes, gyors határátkelés érdekében - különös tekintettel a tavaszi-nyári hónapokra - tanácsos az útlevelüket is magukkal vinni. A szállodákban pár napra elkérhetik az útlevelet vagy a személyi igazolványt.

 

Szerző: kissnormand  2010.06.15. 10:43 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

A vizigót korszak

409-ben Hispaniát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a Vizigót Királyságot. A nyugati gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve az északi hegyes vidékeket. A déli (Al-Andalúz, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.
 

A reconquista

A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény hispaniai területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1479-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492-ben Izabella és Ferdinánd - az inkvizíció hatása alatt - rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.

Szerző: kissnormand  2010.06.14. 12:30 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

A római uralom: Hispania

Mivel Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk hódításainak célpontja volt. A terület őslakói, a vitatott eredetű ibérek, i. e. 800 körül összeolvadtak a Pireneusokon át benyomuló keltákkal (keltiberek). Hispania gazdag érclelő helyei, ideális, hajózható partjai, előnyös földrajzi helyzete vonzották a hajós népeket. Az i. e. 10-11. században a föníciaiak telepeket létesítettek a keleti parton. Ők alapították Malacát (Malága) és Gadest (Cádiz). Az i. e. 7. században görögök jelentek meg a déli és a keleti partvidéken, akiknek később át kellett engedniük a területet a karthágóiaknak. A második pun háborúban (i. e. 218-201) összeomlott Karthágó hatalma. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két további századba került, mire leigázták a félszigetet. A római jog, a latin nyelv és a római szokások fokozatosan az élet részei lettek. A rómaiak i. e. 197-ben két provinciát létesítettek: Hispania citeriort, és Hispania ulteriort. A luzitánok Viriathus vezetésével még felkeltek a rómaiak ellen, majd őket a keltebirek követték (Numantia ostroma, i. e. 134-133), de a felkeléseket leverték. A római uralom mélyen átalakította a társadalmat, gazdasági változásokat idézett elő (rabszolgaság, mezőgazdaság, kézműipar, bányászat, kereskedelem, utak építése). A romanizáció legerősebben a Közép-és Dél-Hispaniát hatotta át, északot (a mai Baszkföld) kevésbé. A hispaniai tartományok számos híres egyéniséget adtak a Római Birodalomnak: Marcus Valerius Martialis, Marcus Annaeus Lucanus, Lucius Annaeus Seneca, Marcus Ulpius Traianus, Publius Aelius Hadrianus. Az i. sz. 4. századtól elterjedt a kereszténység. A római uralomnak a folytonos betörések (szvévek, vandálok, alánok) és a népvándorlás vetett véget a Pireneusi-félszigeten.

Szerző: kissnormand  2010.06.13. 12:28 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

A hódítás hosszú és kemény harcai után az Ibériai-félsziget a Római Birodalom Hispania nevű provinciája lett. A korai középkorban germán uralom alatt állott. Később a behatoló muszlimok hódították meg. Nagyon hosszú, átmeneti vereségeket hozó harcban az északi keresztény királyságok fokozatosan visszaszorították a muszlim uralmat, végül annak utolsó maradványát, Granadát is elfoglalták 1492-ben - abban az évben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát. Ekkor világbirodalom teremtődött. Spanyolország lett Európa legerősebb hatalma. A világ vezető hatalma volt a 16. században és a 17. század első felében, de a folyamatos háborúk és más problémák fokozatosan aláásták erejét. Franciaország a 19. század elején megszállta Spanyolországot, ami káoszt váltott ki; a birodalom legnagyobb része függetlenné vált Spanyolországtól, ahol folytatódott a politikai instabilitás. A 20. században polgárháború pusztította az országot, azután autoriter kormányzata volt. Ezekben az években az ország stagnált, bár az időszak végét jelentős gazdasági fejlődés jellemezte. 1978-ban a demokráciát helyreállították parlamentáris alkotmányos monarchia formájában. 1986-ban Spanyolország csatlakozott az Európai Unióhoz; kulturális reneszánsz és komoly gazdasági növekedés követte a lépést.

Őskor


Az Ibériai-félsziget őslakosai

Hispania,a jelenlegi Spanyolország, már az ős- és újkőkortól lakott volt. Az ország északi partvidékén, Santander közelében lévő barlangok (Altamirai barlang) az őskőkori ember festményeit rejtik. A 18 méter hosszú és 8 méter széles főterem mennyezetét szarvasokat, vaddisznókat, lovakat és bölényeket ábrázoló élethű festmények borítják - akad köztük két méternél hosszabb is. Az alakokat faszénnel rajzolták meg, majd földfestékekkel élénkvörösre és ibolyaszínűre festették. A kisebb termekben fekete színnel festett és vésett képek is találhatók. A festményeket 1879-ben fedezte fel egy környékbeli földbirtokos, Marcellino de Sautola, aki tűzkőből és állati csontból készült szerszámokat is talált a barlangban. A spanyol és külföldi szakértők eleinte hamisítványnak tartották a festményeket, amelyekről végül csak 1902-ben állapították meg, hogy valóban i. e. 13500 körül készülhettek.

Szerző: kissnormand  2010.06.12. 12:27 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok természetes határt képez Franciaország és Andorra felé. Keleten és délkeleten a Földközi-tengerrel (1663 km) érintkezik, északon a Vizcayai-öböl, északnyugaton illetve délnyugaton a Cádizi-öböl jelenti szintén természetes határát az Atlanti-óceán (711 km) felé. Délen a Gibraltári-szoros választja el Afrikától (14 km). A partok teljes hossza 3144 km.
A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:
A Baleár-szigetek a Földközi-tengeren 5014 km², két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből (Ibiza és Formentera, illetve még 150 apró sziklából áll.

A Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban 7550 km², összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, keleti szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és öt kis sziget. 1100 km-re fekszik Cádiztól.

Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és több sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében, mint Penon de Velez, Alhucemas és Chafarinas szintén az ország területeit képezik.
Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibraltár.

Szerző: kissnormand  2010.06.11. 12:26 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS, azaz kb. 'hispánka', amely espaignol alakban került a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba, majd a többi (újlatin) nyelvbe. A magyar nyelvben egy északolasz nyelvjárási - s-sel ejtett - spagnol alak honosodott meg. Azonban, míg nyelvünkben a „spanyol" szó egyaránt utalhat spanyolországi és spanyol nyelvű személyre vagy dologra, addig a spanyolban megkülönböztetik a spanyol (spanyolországi) és a spanyolul beszélő (spanyol nyelvű) fogalmakat egymástól: előbbire az español, az utóbbira az hispano vagy latino szót alkalmazzák. Az ország önelnevezése - España - a latin HISPANIA folytatása, a középkori spanyolban még Hespaña alakban is előfordult.

Szerző: kissnormand  2010.06.10. 12:25 Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország info információ 2010 története spanyolországi történelme

 

Spanyolország              Spanyolország zászlója


 

Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (kasztíliai spanyolul és galíciaiul Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszkul Espainiako Erresuma, asztúriai spanyolul Reinu d’España, aragóniai spanyolul Reino d’España) független állam Dél-Európában, 2 autonóm várossal (Ceuta és Melilla), és 5 ún. szuverén területtel Észak-Afrikában, amelyek Marokkóba ékelődnek be (lásd: Plaza de soberanía). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Biscayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília kereszény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.

Spanyolország (Spain) információk:
Fővárosa: Madrid
Lakosság száma: 41 197 900 (2002-ben)
Terület: 504 750 km²
Ebből szárazföld: 499 400 km²
Hívószám: +34


Az Ibériai-félszigetet Kr. e. 3. századtól Kr. u. 409-ig a rómaiak uralták, a területet ekkor Hispániának hívták. 409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, akik a terület meghódítása után megalapították a Vizigót Királyságot. 711-ben viszont a muzulmánok legyőzték Roderiket, az utolsó gót királyt, és 714-re az arab hadsereg majdnem az egész félszigetet elfoglalta. A muzulmán megszállás közel 800 évig tartott, amely 800 év alatt virágoztak a művészetek és a tudományok. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.
A 13. század végére Kasztíllia és Aragónia számított a keresztény spanyol területek két legerősebb királyságának. A két királyság 1469-ben egyesült. 1478-ban az uralkodó pár, Izabella és Ferdinánd megalapították a spanyol inkvizíciót. Ezzel kivégeztek és elűztek több ezer zsidót és nem keresztényt.
 
Spanyolország ezután a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Kolombusz 1492-es felfedezése után arany és ezüst áramlott az országba Mexikóból és Peruból, ugyanis a hódítók szerte a világon földeket szereztek.
1808-ban, miután I. Napóleon seregei behatoltak az országba, Spanyolország fokozatosan elvesztette az uralmat gyarmatai felett. 1813-ra viszont győzedelmeskedett a spanyol függetlenségi háború a franciák ellen, így 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd uralkodása alatt, aki visszaállította az inkvizíciót a spanyol gazdaság pangott, és az amerikai gyarmatok elvesztették függetlenségüket.

Az 1898-as amerikai-spanyol háború a Spanyol Birodalom összeomlását eredményezte, ezzel Spanyolország utolsó tengerentúli gyarmatait is elvesztette. 1923-tól 1930-ig Miguel Primo de Rivera katonai diktátorként kormányozta az országot. 1931-ben az utolsó spanyol király, XIII. Alfonz elmenekült az országból, így kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot.
 
Spanyolország egyik világháborúban sem vett tevékeny részt, ugyanakkor polgárháború és diktatúra is kijutott az országnak. 1936-ban a hadsereg megdöntötte a kormányt, és a polgárháború után a nacionalista Franco került hatalomra. 35 éves diktatúrája alatt Spanyolországot kizárták a NATO-ból és az ENSZ-ből, de az 1970-es évekre már Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.
Franco 1975-ös halála után Spanyolországban parlamentáris demokrácia alakult ki, és azóta is az akkor trónra került I. János Károly király Spanyolország államfője. Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, és a spanyol gazdaság azóta is hihetetlen ütembe fejlődik, Spanyolország olimpiának, és expónak is otthont adott.

 

Nemzeti ünnepek


Május 1.                             Munkaszüneti nap
Pünkösd hétfő                     munkanap
Május 15.                           (Madrid) A főváros védőszentjének (San Isidoro) napja
Május 30.                           Kanári szgtk.
Május 31                            Kasztília La Mancha
Június 9.                            Murcia és Rioja
Július 25.                           Galícia és Baszkföld
Augusztus 15.                     Mária mennybemenetele - országos
Szeptember 8.                    Asturia és Extremadura
Szeptember 11.                   Katalónia
Szeptember 15.                   Cantabria
Október 9                           Valencia
Október 12.                        Nemzeti ünnep
November 1.                       Mindszentek - országos
December 6.                       Alkotmány napja
December 8.                       szeplőtelen fogantatás - országos ünnep
December 25.                     Karácsony - országos
December 26.                     Katalónia és Baleári szgtk

Vízkeresztkor ajándékozzák meg egymást a spanyolok, nem december 24-én.
Húsvét hete nagy ünnep, csütörtök és péntek munkaszünet, húsvét hétfő munkanap.

 

Szerző: kissnormand  2010.06.10. 11:20 Szólj hozzá!

Címkék: madrid spanyolország info információ 2010 spanyolországi

süti beállítások módosítása