A hódítás hosszú és kemény harcai után az Ibériai-félsziget a Római Birodalom Hispania nevű provinciája lett. A korai középkorban germán uralom alatt állott. Később a behatoló muszlimok hódították meg. Nagyon hosszú, átmeneti vereségeket hozó harcban az északi keresztény királyságok fokozatosan visszaszorították a muszlim uralmat, végül annak utolsó maradványát, Granadát is elfoglalták 1492-ben - abban az évben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát. Ekkor világbirodalom teremtődött. Spanyolország lett Európa legerősebb hatalma. A világ vezető hatalma volt a 16. században és a 17. század első felében, de a folyamatos háborúk és más problémák fokozatosan aláásták erejét. Franciaország a 19. század elején megszállta Spanyolországot, ami káoszt váltott ki; a birodalom legnagyobb része függetlenné vált Spanyolországtól, ahol folytatódott a politikai instabilitás. A 20. században polgárháború pusztította az országot, azután autoriter kormányzata volt. Ezekben az években az ország stagnált, bár az időszak végét jelentős gazdasági fejlődés jellemezte. 1978-ban a demokráciát helyreállították parlamentáris alkotmányos monarchia formájában. 1986-ban Spanyolország csatlakozott az Európai Unióhoz; kulturális reneszánsz és komoly gazdasági növekedés követte a lépést.

Őskor

Az Ibériai-félsziget őslakosai

Hispania,a jelenlegi Spanyolország, már az ős- és újkőkortól lakott volt. Az ország északi partvidékén, Santander közelében lévő barlangok (Altamirai barlang) az őskőkori ember festményeit rejtik. A 18 méter hosszú és 8 méter széles főterem mennyezetét szarvasokat, vaddisznókat, lovakat és bölényeket ábrázoló élethű festmények borítják - akad köztük két méternél hosszabb is. Az alakokat faszénnel rajzolták meg, majd földfestékekkel élénkvörösre és ibolyaszínűre festették. A kisebb termekben fekete színnel festett és vésett képek is találhatók. A festményeket 1879-ben fedezte fel egy környékbeli földbirtokos, Marcellino de Sautola, aki tűzkőből és állati csontból készült szerszámokat is talált a barlangban. A spanyol és külföldi szakértők eleinte hamisítványnak tartották a festményeket, amelyekről végül csak 1902-ben állapították meg, hogy valóban i. e. 13500 körül készülhettek.