Spanyolország 
Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (kasztíliai spanyolul és galíciaiul Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszkul Espainiako Erresuma, asztúriai spanyolul Reinu d’España, aragóniai spanyolul Reino d’España) független állam Dél-Európában, 2 autonóm várossal (Ceuta és Melilla), és 5 ún. szuverén területtel Észak-Afrikában, amelyek Marokkóba ékelődnek be (lásd: Plaza de soberanía). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Biscayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília kereszény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.
Spanyolország (Spain) információk:
Fővárosa: Madrid
Lakosság száma: 41 197 900 (2002-ben)
Terület: 504 750 km²
Ebből szárazföld: 499 400 km²
Hívószám: +34
Az Ibériai-félszigetet Kr. e. 3. századtól Kr. u. 409-ig a rómaiak uralták, a területet ekkor Hispániának hívták. 409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, akik a terület meghódítása után megalapították a Vizigót Királyságot. 711-ben viszont a muzulmánok legyőzték Roderiket, az utolsó gót királyt, és 714-re az arab hadsereg majdnem az egész félszigetet elfoglalta. A muzulmán megszállás közel 800 évig tartott, amely 800 év alatt virágoztak a művészetek és a tudományok. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.
A 13. század végére Kasztíllia és Aragónia számított a keresztény spanyol területek két legerősebb királyságának. A két királyság 1469-ben egyesült. 1478-ban az uralkodó pár, Izabella és Ferdinánd megalapították a spanyol inkvizíciót. Ezzel kivégeztek és elűztek több ezer zsidót és nem keresztényt.
Spanyolország ezután a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Kolombusz 1492-es felfedezése után arany és ezüst áramlott az országba Mexikóból és Peruból, ugyanis a hódítók szerte a világon földeket szereztek.
1808-ban, miután I. Napóleon seregei behatoltak az országba, Spanyolország fokozatosan elvesztette az uralmat gyarmatai felett. 1813-ra viszont győzedelmeskedett a spanyol függetlenségi háború a franciák ellen, így 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd uralkodása alatt, aki visszaállította az inkvizíciót a spanyol gazdaság pangott, és az amerikai gyarmatok elvesztették függetlenségüket.
Az 1898-as amerikai-spanyol háború a Spanyol Birodalom összeomlását eredményezte, ezzel Spanyolország utolsó tengerentúli gyarmatait is elvesztette. 1923-tól 1930-ig Miguel Primo de Rivera katonai diktátorként kormányozta az országot. 1931-ben az utolsó spanyol király, XIII. Alfonz elmenekült az országból, így kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot.
Spanyolország egyik világháborúban sem vett tevékeny részt, ugyanakkor polgárháború és diktatúra is kijutott az országnak. 1936-ban a hadsereg megdöntötte a kormányt, és a polgárháború után a nacionalista Franco került hatalomra. 35 éves diktatúrája alatt Spanyolországot kizárták a NATO-ból és az ENSZ-ből, de az 1970-es évekre már Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.
Franco 1975-ös halála után Spanyolországban parlamentáris demokrácia alakult ki, és azóta is az akkor trónra került I. János Károly király Spanyolország államfője. Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, és a spanyol gazdaság azóta is hihetetlen ütembe fejlődik, Spanyolország olimpiának, és expónak is otthont adott.
Nemzeti ünnepek
Május 1. Munkaszüneti nap
Pünkösd hétfő munkanap
Május 15. (Madrid) A főváros védőszentjének (San Isidoro) napja
Május 30. Kanári szgtk.
Május 31 Kasztília La Mancha
Június 9. Murcia és Rioja
Július 25. Galícia és Baszkföld
Augusztus 15. Mária mennybemenetele - országos
Szeptember 8. Asturia és Extremadura
Szeptember 11. Katalónia
Szeptember 15. Cantabria
Október 9 Valencia
Október 12. Nemzeti ünnep
November 1. Mindszentek - országos
December 6. Alkotmány napja
December 8. szeplőtelen fogantatás - országos ünnep
December 25. Karácsony - országos
December 26. Katalónia és Baleári szgtk
Vízkeresztkor ajándékozzák meg egymást a spanyolok, nem december 24-én.
Húsvét hete nagy ünnep, csütörtök és péntek munkaszünet, húsvét hétfő munkanap.
